N?vad??nkr??l ::


 gr??f Sz?chenyi Istv??n (1791-1860)

 
Sz?chenyi Istv??n, gr??f (B?cs, 1791. szeptember 21. -D??bling, 1860. ??prilis 8. ): a 19. sz. els?? fel?ben megindult nemzeti liber??lis reformmozgalom kezdem?nyez??je ?s legjelent??sebb szem?lyis?ge, az MTA alap?t??ja. Apja Sz?ch?nyi Ferenc gr., a Magyar Nemzeti M??zeum alap?t??ja, anyja Festetich Julianna volt, feles?ge Seilern Crestentia gr??fn??, gyermekei Sz. B?la ?s Sz. ??d??n. Hamar fel?bredt ?rdekl??d?se Magyarorsz??g gazdas??gi ?s kultur??lis ?lete ir??nt. 1815-1825 k??z??tt t??bbsz??r bej??rta Nyugat-Eur??p??t. A fejlett polg??ri ??llamokban l??tottak ?s tapasztaltak arra ??szt??n??zt?k, hogy haz??ja elmaradott ??llapot??n v??ltoztasson s erre megnyerje els??sorban a nagybirtokos oszt??ly tagjait. 1822-ben angliai mint??ra meghonos?totta Pesten a l??versenyeket ?s 1825-ben l?trehozta az Els?? L??teny?szt?? Egyes??letet. Az 1825-ben megny?lt orsz??ggy??l?s als?? t??bl??j??nak ??l?s?n j??vedelme kamat??nak felaj??nl??s??val lerakta Magyar Tudom??nyos Akad?mia alapjait. 1827-ben Pesten megalap?totta Nemzeti Kaszin??t. 1828-ban jelent meg els?? k??nyve (Lovakrul), 1830 elej?n jelent meg Hitel c?m?? munk??ja. A Hitel az 1830-as ?vekben kibontakoz??, a polg??rosod??st, a korszer?? kapitalista viszonyok ki?p?t?s?t c?lz?? reformmozgalom programj??v?? v??lt. Az arisztokrat??k nagy r?sze Sz?chenyi ellen l?pett fel; ??ll??sfoglal??sukat Dessewffy J??zsef foglalta ??ssze A " hitel " cz. munka taglalatja c?mmel (Kassa, 1831). Ez Sz?chenyit Vil??g c?m?? v??laszirat??nak k??zz?t?tel?re (1831) serkentette. Ebben - b??r kev?sb? z??rt logikai ??sszef??gg?sben - vil??gosabban kifejtette a nemzeti ??talakul??s ??tj??t ?s teend??it; a c?lhoz vezet?? ??t a vagyonosod??s ?s a szellemi el??rehalad??s, mindennek el??felt?tele a polg??ri szabads??g, akad??lyai pedig a nemesi el??jogok ?s jobb??gyrendszer. Az 1831-i nagy parasztmozgalom, a kolerafelkel?s ut??n St??dium c. m??v?ben tizenk?t t??rv?nyjavaslatba foglalta k??vetel?seit. A St??dium kinyomtat??s??t a cenz??ra megtiltotta. K??lf??ld??n adta ki, 1833 ??sz?n jutottak Magyarorsz??gra becsemp?szett p?ld??nyok. R?szt vett a dunai g??zhaj??z??s ?letre h?v??s??ban (1831), a pesti Hengermalom ?s a Kereskedelmi Bank alap?t??s??ban, l?trehozta Pest egyik els?? nagyipari ??zem?t, az ??budai haj??gy??rat ?s a t?li kik??t??t (1836), szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna ?p?t?s?r??l sz??l?? t??rv?ny j??v??hagy??s??t, foglalkozott a magyar sz?nh??z k?rd?seivel; p?ld??j??val ?s ??szt??nz?s?vel el??seg?tette a bortermel?s ?s selyemherny??-teny?szt?s fejleszt?s?t, kir. biztosk?nt ir??ny?totta az Al-Duna szab??lyoz??s??t ?s a k?s??bb r??la elnevezett al-dunai ??t ?p?t?s?t (1835-37); nev?hez f??z??dik a L??nch?d l?trehoz??sa, amelyen el??sz??r k??telezt?k a nemeseket h?dp?nz fizet?s?re. Az ??lland?? h????ddal d?delgetett terv?t is siettetni k?v??nta: az orsz??g f??v??ros??v?? emelni  Pest-Bud??t; ezt a Sz?p?szeti Bizottm??nyban kifejtett m??k??d?s?vel maga is seg?tette. Az 1840-es ?vekben a Tisza-szab??lyoz??s ?s ??rmentes?t?si munk??k megind?t??sa (1845-46), a balatoni g??zhaj??z??s ?letre h?v??sa (1846) emelkedik ki gyakorlati tev?kenys?g?b??l. Politikai programj??ban egyre ink??bb szembefordult a k??znemesi reformellenz?k soraiban mutatkoz??, mind hat??rozottabb tendenci??kkal. El??sz??r bar??tj??val: Wessel?nyivel hasonlott meg, m??r az 1830-as ?vek elej?n. Az els?? reformorsz??ggy??l?s (1832-36) harcait??l t??vol tartotta mag??t, de Kossuth Lajos 1841. jan. 2-??n megind?tott Pesti H?rlapja m??r ny?lt fell?p?sre k?sztette Kossuth ellen, Kelet n?pe (1841)c. m??v?ben azzal v??dolta Kossuthot, hogy izgat??s??val" vesz?lyezteti a b?k?s reformt??rekv?seket. Az MTA 1842-i nagygy??l?s?n tartott nagy felt??n?st kelt?? ??nnepi besz?d?ben el?t?lte az er??szakos magyaros?t??st. Kossuth gazdas??gi kezdem?nyez?seit: a V?degylet, a Magyar Kereskedelmi T??rsas??g alap?t??sait is az?rt t??madta, mert att??l tartott, hogy ezek a B?ccsel val?? ??ssze??tk??z?s ?s a forradalom fel? viszik az orsz??got. Amikor Kossuth 1847 elej?n a Hetilapban levonta az 1846-i gal?ciai parasztfelkel?s tanuls??gait s a jobb??gyfelszabad?t??s ?s a k??z??s tehervisel?s egyszerre t??rt?n??, azonnali megold??s??t t??rt?neti k?nyszernek nevezte, Sz?chenyi ezt ugyancsak forradalmi izgat??snak l??tta ?s a Politikai programt??red?kek c. r??pirat??ban l??z?t??ssal v??dolta meg ellenfel?t. 1847 ??sz?n pedig, amikor Kossuth Pest megye k??vete lett, Sz?chenyi Moson megy?ben k??vett? v??lasztatta mag??t, hogy az als?? t??bl??n ellens??lyozza Kossuth ir??ny?t?? szerep?t. Sz?chenyi ??r??mmel fogadta az 1848. febru??ri - m??rciusi v?rtelen forradalom gy??zelm?t, a Batthy??ny-korm??nyban 1848. ??pr. 7-t??l szeptember 11-ig a k??zleked?s ?s a k??zmunk??k minisztere volt. B?cs ?s a f??ggetlen Magyarorsz??g k??z??tti ellent?tek fokoz??d?? ki?lesed?s?t felzaklatott idegrendszere nem b?rta elviselni. 1848. szeptember 5- ?n h??ziorvosa k?s?ret?ben elindult D??blingbe, ahol hossz?? ?veket t??lt??tt elborult elm?vel az ideggy??gyint?zetben. 1857-ben g??nyos vitairatban leplezte le a magyarorsz??gi abszolutizmus kegyetlen ?s ostoba rendszer?t. Ezen ??nevezett Nagy Magyar Szat?ra gondolatait felhaszn??lta egy a Bach-rendszer eredm?nyeivel dicsekv?? r??piratra (R??ckblick) ?rt v??lasz??ban. A Blick auf den anonymen R??ckblick ("Pillant??s a n?vtelen visszapillant??sra") n?v n?lk??l Londonban jelent meg 1859-ben. A r??pirat miatt rend??ri zaklat??sok indultak ellene, mire Sz?chenyi 1860. ??prilis 7-t??l 8-??ra virrad?? ?jjel v?get vetett ?let?nek.???

Oldal létrehozási idő: 0.0287 másodperc, 0.0034 lekérdezési idő.